Tudta Ön, hogy 2014-ben több mint tízezer ismert esetben indult adóügyekkel kapcsolatban büntetőeljárás? Ennek folytán kiemelten fontos, hogy a vállalkozások fokozott figyelmet fordítsanak a befogadott számláik ellenőrzésére. Különös körültekintéssel kell eljárniuk, ha gazdasági kapcsolataik nemzetközi ügyletekhez is kapcsolódnak.
Az adócsalások visszaszorítása érdekében új nemzetközi trend van kialakulóban. Az adóhatóságok kiemelten vizsgálják az adóstruktúrák mögött lévő valóságos gazdasági tartalmat, illetve egyre nagyobb erőket állítanak hadba azon adóoptimalizálási magatartások ellen, amelyeknek fő célja az adófizetés elkerülése. Az “agresszív adótervezés” módszere az adóterhek csökkentése érdekében az adójogszabályok közötti eltérések kihasználására irányul.

Az adóhatóságoknak ugyanakkor már számos eszközük van az adóelkerülésre irányuló magatartások felgöngyölítésére. Így került látókörbe Messi és Dolce&Gabbana, akik adóparadicsomokba helyezték át jövedelmüket. Messi 2007 és 2009 között 4.1 millió eurót nem fizetett be a spanyol államkasszába, mivel a személyéhez kötődő jogok értékesítéséből befolyó összegek után nem adózott, azokat Spanyolországon kívül működő cégekben helyezte el. Messi az adóhatósági intézkedések hatásra azóta ötmillió eurót már befizetett adóhátralék címén.

Mindez számokban is kifejezve: 2014-ben a büntetőeljárásokban feltárt érték 148,8 milliárd forint volt, amelyből 139 milliárd forintot tett ki a költségvetési csalások értéke. Mindebből arra következtethetünk, hogy a megtérülési érték igen csekély, 28,8 milliárd forint nagyságú. Ennek kiküszöbölésére az EU is átfogó eszköztárat dolgozott ki, amelynek segítségével a tagállamok hatékonyabban tudják felvenni a küzdelmet az adócsalás és az adókikerülés ellen.

A IX. Nemzetközi Adókonferencián tartandó előadásom kezdetén rövid, ismétlés jellegű betekintést kaphatnak a hallgatók az ellenőrzés és a büntetőeljárás szabályaiba. Lehet-e büntetőeljárást lefolytatni adóellenőrzés megállapításainak ismerete nélkül? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, kiemelve atanúvallomások és a szakértők szerepének fontosságát.

A nemzetközi adóigazgatási együttműködési formák és információcserék működésének bemutatása után akülönböző csalási mechanizmusok közös vonásait vesszük számba.

Górcső alá vesszük az Európai Unióban ún. MTIC típusú csalások néven ismertté vált szervezett Áfa-csalásokat is. Becslések szerint az Európai Unióban az Áfa nélkül mozgó áruk értéke 1500 milliárd euró értékű, melynek Áfa tartalma 150-200 milliárd euró. Magyarországon a meg nem fizetett Áfa értéke megközelítően1,5-2 milliárd euró.

Az előadás keretében a csalások folyamatainak bemutatását közérthető ábrákkal illusztrálom, illetve vázolom a csalások elleni, nemzetközi összefogáson alapuló közös projekteket.

A IX. Nemzetközi Adókonferencián mindezen kérdések, nehézségek és megoldási lehetőségek kibontására teszünk kísérletet. Gyakorlati példa prezentációjával próbálunk választ keresni arra, hogy az adóellenőrzés és a büntetőeljárás milyen kapcsolatban állnak egymással. Hogyan képviseljük magunkat az adóeljárás során, kiemelve a vallomások jelentőségét? Hogyan érinti mindez a büntetőeljárást? Mi történik, ha büntetőeljárás megelőzi az adóellenőrzést?

Többek között ezeknek az izgalmas kérdéseknek a boncolgatásával remélhetőleg minden adózónak segítséget tudunk nyújtani abban, hogy egy esetleges büntetőeljárás kockázatát elkerülje.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

clear formSubmit